K�ts�gtelen, hogy a Trabant nem egy aut� a sok k�z�l, hiszen egy korszak, egy t�rsadalmi rendszer, egy �letm�d egyik jelk�p�v� is v�lt. Megfizethetõ �r�val egy olyan vil�gban jelentette - elsõsorban a kelet-n�met �llampolg�rok sz�m�ra - �vtizedeken kereszt�l az olcs� k�zleked�s, a szabad mozg�s, a viszonylagos j�l�t ill�zi�j�t. Nem v�letlen, hogy az 1990-es fordulat ut�n N�metorsz�gban igazi kultusz-aut� lett belõle, s m�g egy filmet is forgattak "Go Trabi Go!" c�mmel. Amikor 1957 v�g�n protot�pus�t bemutatt�k, val�sz�n�leg senki sem gondolta, hogy ez az �j mûanyag karossz�ri�s kisaut� az NDK aut�ipar�nak vil�gszerte ismert legend�ja lesz egykoron. �s nem csup�n az aut�k t�rt�net�vel foglalkoz�, hanem a XX. sz�zad t�rt�net�rõl sz�l� k�nyvekbe is beker�l majd.

A m�sodik vil�gh�bor� ut�n, N�metorsz�g kett�szak�t�s�t k�vetõen a szovjetek �ltal megsz�llt l�võ aut�gy�rt� kapacit�st felhaszn�lva kezdt�k el egy szocialista n�paut� tervez�s�t. Az egyszerûs�g �s a takar�koss�g kedv��rt, no �s hogy ne legyenek kiszolg�ltatva az importlehetõs�geknek, olyan mûanyagot pr�b�ltak k�sz�teni, amelybõl karossz�ri�t lehet hajtogatni. A fejlesztõmunka 1955-ben hozta meg gy�m�lcs�t.
A Lipcsei Nemzetk�zi V�s�ron bemutatott P70-es a Trabant k�zvetlen elõdj�nek tekinthetõ. Ezen m�r hõre kem�nyedõ �j mûanyag, a f�b�l , textilbõl, a rostsz�lb�l �s hullad�kb�lhõkezel�ses sajtol�ssal elõ�ll�tott duroplast fesz�lt. Hogy szil�rds�g�t bizony�ts�k, 15 ember �llt a kocsi tetej�re - �s nem rogyott �ssze!
Ezut�n mind�ssze k�t �v telt el, �s megjelent a P50-es modell, amely minden szempontb�l alkalmasnak tal�ltatott arra, hogy egy munk�s-paraszt �llamban nagysorozatban gy�rts�k. �s ennek m�r nem csup�n rideg t�pusjele volt, hanem igazi neve is: Trabant. Ami magyarul nagyj�b�l annyit jelent, hogy kis�rõ, testõr, utit�rs.
Az "S" betû, az "S"-kanyart form�z� embl�m�ja a h�res sz�szorsz�gi versenyp�ly�ra, a Sachsenringre utalt. 1958-ban - kiz�r�lag a P50 gy�rt�s�ra - l�trehozt�k a VEB (Volkseigener Betrieb - n�pi tulajdonban l�võ �zem) Sachsenring Automobilwerke Zwickau v�llalatot.
Az axi�lventil�toros l�ghût�ses, 500 ccm-es motorral szerelt Trabant eleinte 18, 1959-tõl pedig 20 l�erõs volt. 1962-ben ker�lt az eloszt�si rendszerbe (a kereseskedelem akkori megfelelõje szerk.) a 23 l�erõs, 600 ccm-es P60-as, de a karossz�ria maradt a r�gi. Azt�n a N�met Szocialista Egys�gp�rt hatodik kongresszus�nak tisztelet�re bemutatt�k a sz�gletesebb vonalvezet�sû, nagyobb csomagterû, ekkor m�g abszol�t a kor sz�nvonal�n �ll� 601-est. Gy�rt�sa 1964-ben kezdõd�tt �s eg�szen 1990-ig folytat�dott kisebb m�dos�t�sokkal. Ezek k�z�l a legjelentõsebbek: 1968-ban 26 l�erõs lett a motor, 1984-tõl 12V-os az elektromos rendszer, 1988-ban - m�r a n�gy�temû motor fogad�s�nak jegy�ben - csavarrug�s a h�ts� felf�ggeszt�s.
Hossz� p�lyafut�sa sor�n a Trabi n�pszerûs�ge v�gig t�retlen volt. Tulajdonosai szinte csal�dtagk�nt kezelt�k, f�ltõ gondoss�ggal, vagy hanyagul, �m mindenk�ppen szeretettel b�ntak vele. A legt�bbsz�r m�g nevet is adtak neki. Nem is csoda, elv�gre egy aut�hoz sok-sok �r�mteli pillanat k�tõdik: kikapcsol�dst jelenthet a vezet�se �s az �polgat�sa, vele j�rnak nyaralni �s h�tv�gi telekre, sõt �ltal�ban vele viszik haza a k�rh�zb�l a csal�d �jsz�l�tt szemef�ny�t is (aki tal�n az aut�ban foggant...). Egy sz�, mint sz�z, az aut�t is lehet szeretni, �s mivel ez idõ t�jt az NDK-ban a legt�bbeknek Trabant jutott, ezt kellett szeretni. Igaz, hogy a kezdetben m�g kifejezetten korszerûnek sz�m�t� konstrukci� m�r a 70-es �vekben is elavultnak sz�m�tott. �gy a "pap�r Jagu�r" hamarosan szellems �s kev�sb� szellemes viccek fõszereplõj�v� v�lt. A Trabantban legal�bb lehetett l�tni, hogy mitõl megy, esetleg mitõl nem. L�nyeg az, hogy egy v�rbeli trabantos - n�mi t�lz�ssal - ak�r a t�mbh�z elõtt megoldotta a motorcser�t.
R�t�rve a Trabant rally p�lyafut�s�ra:
A Trabant rally p�lyafut�s�r�l elmondhat�, hogy bizonyos szempontb�l a sport�g t�rt�net�nek kuri�zuma a 601-es. Nincs m�g egy tipus, amely ilyen hossz� idõn kereszt�l - tulajdonk�ppen 1964-tõl folyamatosan 1990-ig - gy�ri versenyaut� alapj�ul szolg�lt volna. A Zwickaui versenyoszt�lyt 1960-ban alap�tott�k meg, �s a gy�r negyedik egys�g�nek, azaz a kis�rleti r�szlegnek az �p�let�ben tev�kenykedett.
Tagjai itt dolgoztak szerelõk�nt. A gy�ri csapatba az NDK Nemzeti Motrosport Sz�vets�gnek, az ADMV-nek az aj�nlata alapj�n lehetett bejutni. Rallyaut�ik 45-47 l�erõsek voltak. Tudtak volna 55 l�erõs motort is csin�lni, de a megb�zhat�s�got fontosabnak tartott�k a fokozott teljes�tm�nyn�l. Az Asmus-Piehler, Meischner-Leonhard �s a Galle-Schr�ter du� voltak a gy�r legeredm�nyesebb p�rosai. Rengeteg gyõzelmet �s elõkelõ helyez�st �rtek el a saj�t kateg�ri�jukban olyan rangos rendezv�nyeken is, mint pl. a Monte Carlo, az 1000 T�, az Acropolis, a RAC �s a M�nchen-B�cs-Budapest rallyk. Az NDK ut�n a magyar bajnoks�gban futott a legt�bb Trabant. A 80-as �vek elej�n a Kar�csonyi-St�ller kettõs k�t�temûje emelkedett ki, s bizonyult szinte verhetettlennek. �s ha a rally Trabantok sz�ba ker�lnek, Giorgio, vagyis Szab� Gyuri nev�t is felt�tlen meg kell eml�teni, mert õt �s kocsij�t nemcsak itthon, hanem Ausztri�ban �s San Marin�ban is sokan ismerik. A 601-es nemzetk�zi versenyenged�lye 1995 v�g�n j�rt le, de szerencs�re n�h�ny helyi bajnoks�gban, �gy p�ld�ul n�lunk m�g most is p�ly�n lehetnek. (A "H" csoport legn�pszerûbb g�pei k�z� tartoznak.) Az t�ny hogy sohasem vehett�k fel a verseny a top aut�kkal. de a mezõny v�g�n mindig legal�bb akkora sikert arattak �s aratnak, mint az abszol�t �rt�kel�s �llovasai!